more »" />

 
 

A keddi rakottkrumplik

 

Ha kedd van, akkor nagyzolok,
A miniszterrel traccsolok
Semmin nem csodálkozom,
Csak mulatok, csak mulatok
A pénzzel én nem spórolok,
Keddenként csak pezsgőt iszom…

Ezt énekelte sok éve Hernádi Judit, a maga jellegzetes búgásával, mint egy igazi dizőz, valamelyik Rejtő-regényből. És erről egyből eszembe jutott, hogy a keddek valaha nálunk is nagy becsben voltak; minden kedden pazar ebédek és vacsorák vártak, kedd volt a bronzérmes nap a vasárnap és a szombat után. Talán abból a megfontolásból, hogy épp csak túlestünk a rémes hétfőn, az iskola- meg munkakezdés idején, a hétvége még beláthatatlan messzeségben volt, kellett egy kis bátorítás útközben. Keddenként mi is mulattunk, sőt nagyzoltunk, Hernádi ezt nagyon pontosan tudta, noha egyetlen kedden sem járt nálunk.
A keddek egyik gyakran visszatárő vendége a rakottkrumpli volt.
Került bele minden, ami kéznél volt, ami esetleg megmaradt a vasárnapi nagy ebédből – bár ez ritkán fordult elő. A különböző hozzávalók pedig egységes ízeket tudnak produkálni.

A különbözőség nagy szerencse.
Az olvasztótégelyekből sok minden származott már, ami jó: alkimisták aranya, penicillin vagy az Egyesült Államok. Persze olyan is, ami kevésbé jó, mint a mustárgáz, a ricinusolaj vagy az Egyesült Államok. Mindegy is, tény, hogy a sok eltérő alkotóelem nagyszerű eredményhez vezethet, és nem is nehéz előállítani.

A rakott krumpli nem holmi száraz búbánattal bevont, tüskésen száraz eledel, hanem egészségtelenül finom, szégyentelenül szaftos, gazdag textúrájú étek

A rakottasok a jó példák erre. A rakott krumpli a már említett Egyesült Államok tökéletes kulináris leképződése, már amennyiben elhinnénk, hogy a politika és gasztronómia rokonlelkek. Valami azért van benne, mert a tepsi olvasztótégelyében krumpli, tojás, kolbász, tejföl, kolozsvári szalonna és sajt olyan felebaráti szeretetben olvad össze, hogy azt nemcsak az amerikaiak, hanem még a Vatikán is irígykedve nézheti. A rakott ételek egyik íratlan ismérve az, hogy sok mindent alaposan össze kell bennük sütni, amíg a sokféle íz oly erővel robbban, mint egy kiadós maghasadás. Mindössze kétféle elemből készíteni a rakott krumplit az ékes példa a köz- és önveszélyes magatartásra, s a gasztrolobbi hatására remélhetőleg hamaros törvénybe ütköző cselekedet is lesz. Az ilyen eledelt ugyan bárkinek joga van rakott krumplinak nevezni, de nekem meg arra van jogom, hogy ezt hevesen cáfoljam. A rakott krumpli ugyanis nem holmi száraz búbánattal bevont, tüskésen száraz eledel, hanem egészségtelenül finom, szégyentelenül szaftos, gazdag textúrájú étek, amely olyan csáberővel hat a gyanútlan fogyasztóra, mint polinéz táncoslány a nyugdíjas bérszámfejtőre.

1,5 kg burgonya
25 dkg kolozsvári szalonna
5 dl tejföl
10 főtt tojás
200 g reszelt sajt
egy pár gyulai kolbász
só, bors
opcionálisan: 2 dl tejszín és egy tojás                                                                       

Egy ilyen fogáshoz kell nekünk legalább másfél kiló, félpuhára főzött krumpli, amit íziben meghámozunk, óvatosan felkarikázunk és készenlétbe helyezünk. Amíg a krumpli főtt, addig felkarikáztuk a főtt tojásokat, két szál gyulai kolbászt, felkockáztunk egy vastag szelet kolozsvári szalonnát vagy bacont (és esetleg néhány darab savanyú vagy kovászos uborkát).

Egy félliternyi tejfölt összekeverünk reszelt ementáli tipusú, illetve füstölt sajttal, egy maroknyi reszelt ementálit félretéve. Mikor minden megvan, akkor csak arra kell koncentrálnunk, hogy művészien megkomponált  rendetlenségben egymásra halmozzuk a hozzávalókat, közben meg-meglocsolva a tejfölös-sajtos keverékkel. Ez utóbbit egyébként só és bors mellett ízesíthetjünk csemege paprikakrémmel is, így nem lesz ugyan ártatlanul fehér, de kihívó vörösségével is nagyon finom marad. Tejszín is kerülhet bele, egy tojással elkeverve: akkor az öntet kocsonyás-édeskésre alakul sütés közben.

A rakottas tetejére szórjuk a megmaradt sajtot, szépen ráolvad. Füstölt sajtot ne tegyünk rá, mert a fizika törvényszerűségeinek ellentmondva nem olvad rá, hanem kemény és íztelen burok lesz belőle.

Rendkívül ízletes és teljesen trenden kívüli étel, bátran fogyasszuk és bátran tagadjuk le utána.

 

 

No comments

Be the first one to leave a comment.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.


____________________________

 

március 2019
H K S C P S V
« szept    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

 

Rémséf: Blumenthal otthon – meg az ötfűszeres kacsamell

Rémséf: Blumenthal otthon – meg az ötfűszeres kacsamell

      A csöndesen, de megátalkodottan excentrikus Blumenthalt nézni ugyan szeretjük, talán a főztjét is megkóstolnánk,...

 
A nagy guacamole-vita

A nagy guacamole-vita

      A guacamole az egyik legjobb nyári (meg téli, tavaszi, őszi) mártogatós, a jellegtelen avokádó lenyűgöző...

 
Portobello csodája

Portobello csodája

      Az ember gyanútlanul azt hihetné, hogy Portobello valami szívbemászó olasz kikötőváros, a Földközi-tenger...

 
A csőre töltött grillszezon

A csőre töltött grillszezon

      A grillezés évről évre egyre kevésbé nemzetidegen a borongós magyar lélektől. Talán ebben a sokat...

 
Babra, magyar!

Babra, magyar!

      Ha egyszer egy üzlet beindul… – szokták sóhajtozni, s Bud Spencernek – azaz Carlo Pedersolinak –...

 
A húsvéti kalács unokahúga: az igazi briós

A húsvéti kalács unokahúga: az igazi briós

      Ha eluntátok, hogy húsvétra kalácsot fonjatok, akkor süssetek brióst, amely nem teljesen úgy készül,...

 
Egy zsák újkrumplit cipel a tavasz

Egy zsák újkrumplit cipel a tavasz

        Konyhánkban évek óta a harmatos lelkű újburgonya meg az ujjaink közül csintalanul ki-kiugráló...

 
 

Német blogok