more »" />

 
 

A krumpli színeváltozása

 



Hideg burgonyakrémleves
lime-mal

Ezt a receptet igazából egy másik recepttel kell kezdeni, nevezetesen a marhahúslevesével. Az adja meg ugyanis ennek a levesnek a gerincét, noha fejlődéstanilag ez egy értelmetlen majdnem-metafora, a leves ugyanis soha nem tartozott a gerincesek rendjébe.
Arra senkit nem biztatnék, hogy egy leves kedvéért főzzön egy másikat, ráadásul jóval drágábbat is, mint a célleves, arról meg vannak elképzeléseim, hány háztartásban akad nálunk lefagyasztott alaplé. Ha ellenben marhahúslevest főzünk – amely egyébként isten, valamint életünk párja szemében felettébb tetsző cselekedet –, akkor mérjünk ki a léből fél liternyit, és tüntessük el a mélyhűtőben. A hűtőajtóra pedig ragasszunk egy cetlit, ezzel a rövid, de messzire ható utasítással: „Hideg burgonyakrémlevest főzni!”.
Esetleg két felkiáltójellel.
Aztán pár hét múlva, amikor már nagyon kínoz az ismeretlen utáni vágy, és ezen vágyat kielégítendő megspórolt pénzünket éppen egy zanzibári utazásra készülnénk befizetni, jusson eszünkbe a hideg burgonyakrémleves.

A krémleves nagyon kiművelt szó, a krémleves diplomás leves, minimum főiskolát végzett. Nem lehet összeboronálni a proletár krumplival, pláne nem a jobbágysorsú pityókával. Ide burgonya kell, azaz krumpli frakkban.

Olyan élmény, amely felér egy last minute-tel, főleg ha ott penészes szobát kapunk, ami egy szemétdombra nyílik. A tenger a szemétdomb mögött. Húsz-harminc kilométerrel.
Mindeme bosszankodást és pénzköltést megtakaríthatjuk, ha burgonyakrémlevest főzünk.
A megoldás, mint látjuk, egyszerű, noha nem kézenfekvő. Kézenfekvő csak akkor lesz, ha már főztünk hideg burgonyakrémlevest.

Nem tudom, észrevették-e, hogy általában a krumpli szót használom. A burgonya olyan biológiakönyves, ismét hetedikesnek érzem magam, és nem találkoztam soha emberrel, aki valódi társalgás során burgonyának nevezte volna a krumplit. A krémleves ellenben nagyon kiművelt szó, a krémleves diplomás leves, minimum főiskolát végzett. Nem lehet összeboronálni a proletár krumplival, pláne nem a jobbágysorsú pityókával. Ide burgonya kell, azaz krumpli frakkban, de aki akarja, formabontóan nevezze csak krumplikrémlevesnek.


50-60 dkg burgonya
2 vöröshagyma vagy 3 csokor újhagyma
1 liter húsleves, alaplé vagy víz
2 dl tejföl
2 dl tej
1 lime leve és lereszelt héja
só, fehérbors
ha van: 2-3 szárított kaffir lime-levél

1. A vöröshagymákat vagy az újhagymákat aprítsuk fel, és forró olajon dinszteljük 4-5 percig. Ha vöröshagymát használunk, erősebb hagymaízt kapunk, az újhagyma viszont jobban beleolvad a levesbe. Mindkét változat jó.

2. A meghámozott, felkockázott krumplikat – akarom mondani burgonyákat – a hagymára dobjuk, 2-3 percig együtt pirítjuk, aztán felöntjük a levessel vagy alaplével (koncentrátumból is készíthető), illetve ezek híján vízzel.
Ha van kaffir lime levelünk – akinek van alapleve, annak nagy valószínűséggel van kaffir lime levele is – tegyük azt is a levesbe. Ez is erősíti a citrusos ízeket (a főzési idő végén dobjuk ki).

3. Főzzük közepes tüzön, lefedve kb. 20 percig, míg a krumpli megpuhul.
Adjuk hozzá a tejfölt, a tejet, a jól megmosott lime kifacsart levét és lereszelt héját, fűszerezzük sóval-fehérborssal, majd merülőmixerrel 1-2 perc alatt alaposan krémesítsük.

4. Hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni, aztán legalább 2-3 órára tegyük a hűtőszekrénybe, hogy átjárják egymást az ízek, és a lime kibonthassa szárnyait. A lime és a hideg jól összeillenek – gondoljanak a jeges mojitóra –, talán azért, mert természetes körülmények között sose találkoznak, így kölcsönösen nagy újdonságot jelentenek egymásnak.

Fotó: Katona László

Tags:

 

No comments

Be the first one to leave a comment.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.


____________________________

 

március 2019
H K S C P S V
« szept    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

 

Rémséf: Blumenthal otthon – meg az ötfűszeres kacsamell

Rémséf: Blumenthal otthon – meg az ötfűszeres kacsamell

      A csöndesen, de megátalkodottan excentrikus Blumenthalt nézni ugyan szeretjük, talán a főztjét is megkóstolnánk,...

 
A nagy guacamole-vita

A nagy guacamole-vita

      A guacamole az egyik legjobb nyári (meg téli, tavaszi, őszi) mártogatós, a jellegtelen avokádó lenyűgöző...

 
Portobello csodája

Portobello csodája

      Az ember gyanútlanul azt hihetné, hogy Portobello valami szívbemászó olasz kikötőváros, a Földközi-tenger...

 
A csőre töltött grillszezon

A csőre töltött grillszezon

      A grillezés évről évre egyre kevésbé nemzetidegen a borongós magyar lélektől. Talán ebben a sokat...

 
Babra, magyar!

Babra, magyar!

      Ha egyszer egy üzlet beindul… – szokták sóhajtozni, s Bud Spencernek – azaz Carlo Pedersolinak –...

 
A húsvéti kalács unokahúga: az igazi briós

A húsvéti kalács unokahúga: az igazi briós

      Ha eluntátok, hogy húsvétra kalácsot fonjatok, akkor süssetek brióst, amely nem teljesen úgy készül,...

 
Egy zsák újkrumplit cipel a tavasz

Egy zsák újkrumplit cipel a tavasz

        Konyhánkban évek óta a harmatos lelkű újburgonya meg az ujjaink közül csintalanul ki-kiugráló...

 
 

Német blogok