more »" />

 
 

Rázva vagy keverve?!

 



Ahányszor olyan tévéműsort nézünk, ahol egy mesterszakács főz, akkor kikerülhetetlenül találkozunk egy mozdulattal: a séf ide-oda rázza a serpenyőt a tűzhelyen. Ez az edénygyilkos mozdulat a séfek védjegyévé vált, a csíkos kötény és a villámgyors hagymaszeletelés mellett. A csíkos kötény nem számít, bárki felveheti, a hagymaszeletésre mindig is irígykedtem, de itt csak egy megoldás létezik: megveszünk 10 kiló hagymát, megtisztítjuk, és nekiállunk felszeletelni, szünet beiktatása nélkül. A végére meglepően jól belejövünk, amennyiben akkor is rendelkezünk az összes ujjunkkal, ami nem garantált.

A rázás viszont más dolog.

Kérdézték már tőlem, hogy nem kellene-e rázogatni a serpenyőt, mert az olyan profinak látszik, „séfesebb“, mint a fakanalas kevergetés, hiszen a séfek tényleg nem használnak fakanalat.

Ha meglátnánk saját szemükkel, a tévékamera jótékony
kendőzése nélkül egy olyan kerámialapot, amelyen
a tévészakácsok főznek, akkor sírva fakadnánk
.

Nos, a válaszom az, hogy emiatt ne dúlják fel a lelki békéjüket. James Bonddal ellentétben, maradjuk a keverésnél, a rázás helyett, de ez nem a vodka-martinire vonatkozik, csak a serpenyőre.

A séfek valóban nemigen használnak fakanalat, mert számtalan ételt főznek egyszerre a nagy, ipari tűzhelyeken, és jól néznének ki, ha összecserélnék a fakanalakat, összekutyulnák az ízeket, a csilis bab kanalával kevernék meg a vaníliasodót, na meg a gyors munka nem is teszi lehetővé, hogy fakanalakat válogassanak, ilyesmire figyeljenek. Náluk a serpenyők rázása logikus és a természet kikövetelte mozdulat.

Otthoni körülmények között ilyesmire nincs szükség. Egyrészt azért, mert nem főzünk tízfélét egyszerre, tehát két fakanál rendeltetését csak meg tudjuk jegyezni, másrészt azért sem, mert gyakorlat híján az étel jelentős része a tűzhelyen köthet ki.

Amennyiben szert teszünk gyakorlatra, akkor is csak óvatosan: a kerámialapos-indukciós tűzhelyek egyáltalán nem viselik el a rázogatást, csúnyán összekarcolódnak. Ha meglátnánk saját szemükkel, a tévékamera jótékony kendőzése nélkül egy olyan kerámialapot, amelyen a tévészakácsok főznek, akkor sírva fakadnánk.

Ráadásul a gyengébb edények – és ilyesmik gyakran vannak a háztartásokban – maguk sem viselik el a rázogatást és szépen lecsiszolódik a máz az aljukról.

Maradjanak tehát a fakanál mellett, nem szégyen annak használata, de ha van profi edényük, remek gáztűzhelyük és megfelelő gyakorlatuk, akkor rázzák csak bátran.

A wok egy külön téma, mert ott obligát jelenség lenne a rázás, de mivel mi, európaiak sem a wokot,  sem az alapanyagokat nem használjuk úgy, mint a kínaiak, ne fájjon a fejünk emiatt az eltérésért sem.

Tags:

 

No comments

Be the first one to leave a comment.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.


____________________________

 

május 2019
H K S C P S V
« szept    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  

 

Rémséf: Blumenthal otthon – meg az ötfűszeres kacsamell

Rémséf: Blumenthal otthon – meg az ötfűszeres kacsamell

      A csöndesen, de megátalkodottan excentrikus Blumenthalt nézni ugyan szeretjük, talán a főztjét is megkóstolnánk,...

 
A nagy guacamole-vita

A nagy guacamole-vita

      A guacamole az egyik legjobb nyári (meg téli, tavaszi, őszi) mártogatós, a jellegtelen avokádó lenyűgöző...

 
Portobello csodája

Portobello csodája

      Az ember gyanútlanul azt hihetné, hogy Portobello valami szívbemászó olasz kikötőváros, a Földközi-tenger...

 
A csőre töltött grillszezon

A csőre töltött grillszezon

      A grillezés évről évre egyre kevésbé nemzetidegen a borongós magyar lélektől. Talán ebben a sokat...

 
Babra, magyar!

Babra, magyar!

      Ha egyszer egy üzlet beindul… – szokták sóhajtozni, s Bud Spencernek – azaz Carlo Pedersolinak –...

 
A húsvéti kalács unokahúga: az igazi briós

A húsvéti kalács unokahúga: az igazi briós

      Ha eluntátok, hogy húsvétra kalácsot fonjatok, akkor süssetek brióst, amely nem teljesen úgy készül,...

 
Egy zsák újkrumplit cipel a tavasz

Egy zsák újkrumplit cipel a tavasz

        Konyhánkban évek óta a harmatos lelkű újburgonya meg az ujjaink közül csintalanul ki-kiugráló...

 
 

Német blogok